Cseppkönyv

Vidéki romantika

Pettigrew őrnagy történetére már régen szemet vetettem. A borító tetszett meg először. Harmóniát sugallt, ami nagyon fontos számomra. Sokáig csak nézegettem, míg végül egy fogorvosi randevú után lett az enyém. Vele töltöttem a lábadozás napjait. Kiváló vigasznak bizonyult. Lassú, kedves történet, mentes a hatásvadász szexjelenetektől, és a műfaj más köteteivel ellentétben felesleges hobbikat sem tukmál… Tovább »

A gyász regénye

Áprilisban itt írtam Jojo Moyes nagy sikerű bestelleréről, a Mielőtt megismertelekről. A Miután elvesztettelek ennek folytatásaként jelent meg – csaknem egy időben az első részből készült filmmel. Az előzményhez hasonlóan ezt is a Cartaphilus kiadó adta ki. (Érdemes figyelmet fordítani a kiadó könyveire, eddig csak magas színvonalú szórakoztató regényeket olvastam tőlük. Mostanában már kifejezetten az… Tovább »

Csokoládé stresszhelyzetekre

Négy nő, tipikus-kevésbé tipikus problémák és sok csoki. Leginkább így lehetne összefoglalni Carole Matthews Csokoládé-történeteit. A Csokoládéimádók klubja és a Csokoládéimádók diétája ideális könyvek, ha strandra mész vagy ha éppen egy nehéz nap után szeretnél valami könnyed olvasmányt. Bölcsességet és életvezetési tanácsokat azonban ne várj tőlük. Valódi humort is inkább csak a második kötettől.  A… Tovább »

…Alig maradt valami, ami boldoggá tesz…

…de te azzá teszel. Jojo Moyes Mielőtt megismertelek című könyvéről egy kedves barátnőm beszélt nekem először tavaly nyáron. Nagyon szereti Moyes műveit, és kétségbeesetten kereste a könyvet, mert az 2012-es megjelenése óta teljesen eltűnt a könyvesboltok polcairól. Javasoltam, hogy írjon a kiadónak is, de sajnos nem járt eredménnyel. Szerettem volna neki megtalálni, azonban az én… Tovább »

Most leginkább Sara Lindqvist akarok lenni

1. Mert Sara Lindqvist bátor. 2. Mert Sara Lindqvist minden nap könyvek között lehet.  3. Mert Sara Lindqvist megvalósította az álmát, amit talán még meg sem álmodott addig. 4. Mert Sara Lindqvist a puszta létével megmozgatott egy egész közösséget. A regény elején a lányban látszólag nincs semmi különös. Vézna, unalmas, és jelentéktelen ruhákban jár. Svédországban… Tovább »

Nem olyan csaj

Lena Dunham könyvét egy volt évfolyamtársam ajánlotta, aki egyébként fiú, és akinek általában adok a véleményére, ha könyvekről vagy filmekről van szó. Valami sztorit mesélt épp, de csak annyi maradt meg belőle, hogy utazott a metrón, szokása szerint olvasott, és takargatni próbálta a könyvborítót a rózsaszín betűk miatt (pedig azok legalább mennek a magenta színű… Tovább »

C’est la vie

Susan Loomis Ház a Tatin utcán című könyvét egy barátnőm adta a kezembe, aki Susanhoz hasonlóan maga is jó barátságot ápol a konyhájával, különösen a sütőjével, erről blogot vezet, amit ide kattintva tudtok meglátogatni. Szóval teljesen véletlenül akadt a kezembe ez a könyv, de nagy lelkesedéssel láttam hozzá az olvasásához. Tetszett a borítója, amelyen egy régi ház… Tovább »

Mielőtt elalszom

Az amnézia az agy emlékezeti funkcióinak kisebb vagy nagyobb mértékű sérülése. Lehet átmeneti vagy tartós, de bármilyen időtartamra terjed ki, rendkívül megnehezíti a vele küzdő ember életét. A mindennapokban nem is tartjuk szem előtt azt, mennyire fontos az emlékezőképességünk. Akkor tudjuk azt leginkább értékelni, amikor valamilyen betegség vagy sérülés következtében probléma merül fel a működésével… Tovább »

Mindenki tragédiája

Charity Norman új-zélandi írónőről sosem hallottam korábban, könyvére véletlenül leltem rá az egyik webáruház termékei között. A fülszöveg Jodi Picoult és Joanna Trollope bestsellerszerzők rajongóinak ajánlja a regényt. A kétségtelenül sikerhajhász ajánlás azért is rossz, mert ha az olvasó ismeri az említett szerzőket, már előzetes elvárásokkal indítja az olvasást. Rám ez szerencsés módon nem volt… Tovább »

A nő, akit világ követ

Ree Drummond könyvére ez év szeptemberében találtam rá, amikor elhatároztam, hogy a blogolás elkezdése előtt megismerkedem a nőknek szóló szórakoztató irodalommal. Mielőtt elkezdtem vezetni ezt az oldalt, kolleganőimmel sokat beszélgettünk olvasásról, és azt láttam, hogy bár nyitottak afelé, hogy olvassanak, a magasirodalom nehezen emészthető számukra egy-egy dolgos nap után. Bár nagyon szeretem a kortárs magyar… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!