Cseppkönyv

Potozky László harmadik kötete több szempontból tekinthető meglepetésnek. A fiatal író azzal, hogy nem Erdélyt és a hozzá kapcsolható eseményeket tette meg témájául, függetlenítette magát attól az Erdélyből elszármazott magyar szerzőkhöz kapcsolt sztereotípiától, miszerint a határon túli magyar írók műveikben képtelenek szabadulni a szülőföld élményétől. Ezen kívül úgy irányítja a figyelmet egy, a magyar próza… Tovább »

Az egyik ismerősöm hívott meg a Facebookon a New York Művészeti Páholy eseményére. Kora reggel, félálomban nézegettem az esemény oldalát, semmi kedvem nem volt ahhoz, hogy felöltözzek, és elinduljak dolgozni. Amikor azonban megláttam, hogy Bartis Attila régen várt új regényének bemutatója éppen a születésnapomon lesz, minden rögtön jobb színben tűnt fel. Attól kezdve izgalomtól teli… Tovább »

A Könyvfesztiválról szóló bejegyzésemben már írtam a BOOKR könyvesbolt Ne a borító alapján ítélj! kampányáról, melynek keretében könyveket csomagolnak egyszerű barna papírba, és egy rövid összefoglalót írva a csomagra értékesítik azt. Standjuknál végül azt a könyvet választottam, aminek ajánlója így szólt: „Díjnyertes francia regény a múlt titkairól, pszichothrillerbe oltott családregény. Önfeláldozás vagy önfeladás?” Az összefoglaló… Tovább »

Budapesten huszonkét éve a Könyv és Szerzői Jog Világnapjának (április 23.) tiszteletére minden évben megrendezik a Nemzetközi Könyvfesztivált. 1995 óta minden évben hívnak díszvendéget is, aki ebben az évben Jonathan Franzen volt. Szintén azóta minden évben díszvendégként jelen van egy könyves kultúrájára büszke ország is, idén azonban egyedüli kivételként nem érkezett kiemelt ország, hiszen a magyar… Tovább »

Körülbelül egy hete jött ki a cikk az Origon, ami arról szólt, hogy néhány fiatal srác a kezébe vette a saját korosztályuk irodalmi nevelését, és könyves vlog működtetésébe kezdett. Bár külföldön már elég népszerű, Magyarországon kissé gyerekcipőben jár még ez a műfaj. Kíváncsian kezdtem el olvasni a szöveget, ami úgy írta le ezeket a fiúkat… Tovább »

Barnás Ferenc könyve egy regényciklus részeként jelent meg, amely magába foglalja a szerző eddigi életművét (Az élősködő, 1997; Bagatell, 2000; A kilencedik, 2006). A recepció egyöntetűen méltatja a művet, hiánypótlóként jelölik meg, íróját Ottlikkal együtt említik, narrációját pedig az Iskola a határon és a Buda elbeszélésmódjához hasonlítják. A fülszöveg egyidejűleg alkalmazott többféle narrációról beszél, és… Tovább »

Csobánka Zsuzsát lírikusként ismerhettük meg, korábban két verseskötetét olvashattuk, Bog (2009) és Hideg bűnök (2011) címmel. A Belém az ujját az első könyve, amellyel mint prózaíró mutatkozik be. A kötetet kézbe véve elsőként a provokatív cím, amin megakad a szemünk: pornográf tartalmat sugall, ezt csak megerősíti a borítón látható kép, Bunda János István festménye, amely… Tovább »

Ugyan fordított sorrendben, de D. Tóth Kriszta mindkét felnőtteknek szóló könyvét elolvastam, és most, hogy végeztem az elsővel, sajnálom, hogy bármennyire is érdekelt, nem vettem meg a megjelenéssel egy időben.  Régen olvastam olyan könyvet, ami ennyire kikapcsolt volna. Sok hasonló olvasmánytól eltérően van eleje, közepe, vége, és talán a személyességének köszönhetően erőteljesen hat is az… Tovább »

„Áztatják visszeres ülepüket a termálban a vénasszonyok, csepeg rájuk a mennyezetről a víz, hideg csókok a forró gőzfelhőben, s ha nincs is éjszaka, a bazin csempézett szélén cuppogó talpak suhanc férfiak közeledtét hirdetik tocsogva.” – ez Szabó Róbert Csaba Temetés este tízkor című novelláskötetének nyitómondata. Már a felütés sajátosan fülledt atmoszférát ad a könyvnek, s… Tovább »

„ Az öcsém mégsem vitt el a bejáratig. Az utcasarok előtt állította le az autót. Kikapcsolta a motort, átnyúlt előttem, és kinyitotta helyettem az anyósülés ajtaját, mert tudta, hogy nekem úgysem sikerülne. Ennek, kérlek, finesze van.” – így indul Szilasi László második regénye, és szinte ugyanezzel a cselekvéssel is zárul, csak az elbeszélő a végére… Tovább »