Cseppkönyv

 Ma délután hazajöttem munkából, hirtelen beborult az idő. Rosszul érintett, mert azt terveztem, hogy olvasom egy kicsit a Szent István parkban a legújabb szerzeményemet. (Csodás regény egy angol őrnagy és egy pakisztáni származású asszony időskori szerelméről, bővebben majd írok róla később.) Alig vártam a megtervezett énidőmet.  De sajnos elkezdett esni. Elhatároztam, hogy megmentem a délutánomat…. Tovább »

forrás:medicalnewstoday.com Rák. Ma Magyarországon szinte nincs olyan ember, akit ez a téma ne érintene közvetlenül. Biztos vagyok benne, hogy mindenkinek van egy ismerőse vagy családtagja, akit ez a kór ragadott el. Vagy ha máshol nem, az irodalomkönyvekben találkoztunk olyan szerzővel, akinek így ért véget az élete. Hihetetlenül közel van hozzánk, mégis mindenki úgy csinál, mintha… Tovább »

Potozky László harmadik kötete több szempontból tekinthető meglepetésnek. A fiatal író azzal, hogy nem Erdélyt és a hozzá kapcsolható eseményeket tette meg témájául, függetlenítette magát attól az Erdélyből elszármazott magyar szerzőkhöz kapcsolt sztereotípiától, miszerint a határon túli magyar írók műveikben képtelenek szabadulni a szülőföld élményétől. Ezen kívül úgy irányítja a figyelmet egy, a magyar próza… Tovább »

Lena Dunham könyvét egy volt évfolyamtársam ajánlotta, aki egyébként fiú, és akinek általában adok a véleményére, ha könyvekről vagy filmekről van szó. Valami sztorit mesélt épp, de csak annyi maradt meg belőle, hogy utazott a metrón, szokása szerint olvasott, és takargatni próbálta a könyvborítót a rózsaszín betűk miatt (pedig azok legalább mennek a magenta színű… Tovább »

Az egyik ismerősöm hívott meg a Facebookon a New York Művészeti Páholy eseményére. Kora reggel, félálomban nézegettem az esemény oldalát, semmi kedvem nem volt ahhoz, hogy felöltözzek, és elinduljak dolgozni. Amikor azonban megláttam, hogy Bartis Attila régen várt új regényének bemutatója éppen a születésnapomon lesz, minden rögtön jobb színben tűnt fel. Attól kezdve izgalomtól teli… Tovább »

A Könyvfesztiválról szóló bejegyzésemben már írtam a BOOKR könyvesbolt Ne a borító alapján ítélj! kampányáról, melynek keretében könyveket csomagolnak egyszerű barna papírba, és egy rövid összefoglalót írva a csomagra értékesítik azt. Standjuknál végül azt a könyvet választottam, aminek ajánlója így szólt: „Díjnyertes francia regény a múlt titkairól, pszichothrillerbe oltott családregény. Önfeláldozás vagy önfeladás?” Az összefoglaló… Tovább »

Nem értem, ez a könyv miért nem kapott nagyobb hírverést, hiszen minden megvan benne, amit a mai kor embere keres; szórakoztat, önvizsgálatra sarkall, hogy aztán arra késztessen, változtass valamit az életeden. Harold Fry egyszerű, hatvanötéves nyugdíjas. Békésen éldegél feleségével, élete teljesen átlagos. Semmit nem kell tennie: az asszony minden nap elé teszi a vacsorát, kivasalja… Tovább »

Budapesten huszonkét éve a Könyv és Szerzői Jog Világnapjának (április 23.) tiszteletére minden évben megrendezik a Nemzetközi Könyvfesztivált. 1995 óta minden évben hívnak díszvendéget is, aki ebben az évben Jonathan Franzen volt. Szintén azóta minden évben díszvendégként jelen van egy könyves kultúrájára büszke ország is, idén azonban egyedüli kivételként nem érkezett kiemelt ország, hiszen a magyar… Tovább »

„Azt hiszem, akkor járok el tisztességesen, ha máris tudatom az olvasóval, hogy a címben szereplő kutyuskát sohasem láttam, és tulajdonképpen semmit sem tudok róla. Fogalmam sincs, vajon Flokinak vagy Bimbinek hívták-e (ez a két kutyanév jut eszembe arról a városról, ahol az alábbi történet játszódik).” – így indul Márton László Te egy állat vagy! című… Tovább »

Barnás Ferenc könyve egy regényciklus részeként jelent meg, amely magába foglalja a szerző eddigi életművét (Az élősködő, 1997; Bagatell, 2000; A kilencedik, 2006). A recepció egyöntetűen méltatja a művet, hiánypótlóként jelölik meg, íróját Ottlikkal együtt említik, narrációját pedig az Iskola a határon és a Buda elbeszélésmódjához hasonlítják. A fülszöveg egyidejűleg alkalmazott többféle narrációról beszél, és… Tovább »