…Alig maradt valami, ami boldoggá tesz…

Jojo Moyes Mielőtt megismertelek című könyvéről egy kedves barátnőm beszélt nekem először tavaly nyáron. Nagyon szereti Moyes műveit, és kétségbeesetten kereste a könyvet, mert az 2012-es megjelenése óta teljesen eltűnt a könyvesboltok polcairól. Javasoltam, hogy írjon a kiadónak is, de sajnos nem járt eredménnyel. Szerettem volna neki megtalálni, azonban az én kereséseim sem jártak sikerrel egészen addig, amíg márciusban hazamentünk Kövesdre, és teljesen véletlenül a mesekönyvek mellett megláttam a könyvesboltban, ahol anyukám dolgozik. (Mezőkövesd minden szempontból kincsesbánya.) Természetesen megvettem, és mivel a vonatútra hozott könyvet odafelé már elolvastam, a visszafelé úton kíváncsiságból belelapoztam Louisa és Will történetébe. Egyáltalán nem gondoltam, hogy valaha végigolvasom. A fülszöveget olvasva túl romantikusnak tűnt, és én nem szeretem a szirupos sztorikat. 

Louisa Clark huszonhat éves, és látszólag teljesen átlagos életet él, egy unalmas kisváros kávézójában dolgozik. Annak ellenére, hogy kapcsolata hét éve tart a mániákusan egészségesen élő Patrickkel, még mindig a szüleivel lakik. Egy napon azonban véget ér a kényelmes egyhangúság, amit ő életnek nevez, a kávézó váratlanul bezár, és Louisa arra kényszerül, hogy új munkát keressen. Jobb híján egy harmincöt éves mozgássérült férfi gondozója lesz, aki miután megsérült egy motorbalesetben, depressziósan és mogorván tengeti mindennapjait. 

Will rettenetesen dühös, amiért így alakult az élete. A baleset előtt mindene megvolt, menő állás Londonban, álomszép barátnő és luxusnyaralások. Most pedig méltóságától megfosztva vissza kellett költöznie a szüleihez a rettentően eseménytelen kisvárosba, ahol egy korábbi pajtát alakítottak át neki, és még abba sem szólhat bele, milyen személyzet szolgál körülötte. Egyáltalán nem kedveli Lousát, mert olyan életvidám, cserfes, és mindenáron jókedvre akarja őt deríteni anélkül, hogy bármit is tudna róla. 

A fülszövegen szereplő, főként női magazinoktól származó könyvajánlók csodálatos könyvként aposztrofálják Moyes regényét, és felkészítik arra az olvasót, hogy olvasás közben vízálló szempillaspirált használjon. Én nem szeretnék ennyire túlzó lenni, de tény, hogy egy nap alatt elolvastam a több, mint 500 oldalas könyvet. Hosszú ideje az első szórakoztató szöveg volt, amit nem tudtam letenni. A 239. oldalnál hatódtam meg először. 

Mint a legtöbb könyvnek, a Mielőtt megismerteleknek is vannak jól és rosszul sikerült részei. Nagyon tetszik például a címe, mert pontosan leírja a hatást, amit egymás életére gyakorolnak anélkül, hogy túlértékelné azt. Az első néhány oldal után viszont legszívesebben abbahagytam volna az olvasást, Moyes annyira közhelyesen ír Will playboy előéletéről. Filmen simán el tudom képzelni a kezdő jeleneteket, de olvasni borzasztó volt. Louisa szülinapi vacsorája viszont határozottan jól sikerült rész. Egyrészt kiválóan láttatja a családi szerepeket és a családtagok között lévő viszonyokat, másrészt mulatságos Patrick és Will búcsúzásnál vívott cicaharca, amikor  megkísérlik túllicitálni egymás Louisa életében betöltött szerepét. 

Will olyan dolgokra veszi rá gondozóját, amikről a lány sosem álmodott azelőtt, és fordítva. Olyan az egész, mint egy modern kori Hamupipőke-történet; több ponton emlékeztet a My Fair Ladyre, melyre explicit utalást is találunk a regényben. Különösen szép az epizód, amikor a férfi exének esküvőjén vesznek részt. Tökéletesen kitalált karakter az ott megjelenő Mary, olyan, mint egy mesebeli tündérkeresztanya. A történet csak megerősítette bennem azt, hogy semmi sem történik véletlenül. Ha nem történik meg a baleset, Will valószínűleg sosem vette volna észre a hétköznapinak tűnő lányt, aki talán egész életében pincérnő marad. 

Jojo Moyes talán legsikeresebb könyvéből készült filmet idén júniusban mutatják be a mozik. Mióta középiskolás koromban először láttam Tolsztoj Anna Karerinájának adaptációját, sorozatosan csalódás ér, ha  könyvből készült mozit látok. Bár tök jól vászonra lehetne vinni, gondoljunk csak a sikerre vitt Életrevalókra, ami hasonló tematikájú történet, az előzetes alapján ezt elrontották. Louisából bohócot csináltak, és minden többször emlegetett tulajdonságát felnagyították vélhetően azért, hogy a végére érzékelhető legyen a fejlődés, ahogyan kifinomult nővé érik. Ha mégis mindenképp megnéznétek, egy dolgot javasolok: először olvassátok el a könyvet, hogy a teljes képet lássátok. Április 29-én újra kiadják, így nem kell már kutatni sem utána. 

(Jojo Moyes, Mielőtt megismertelek, Cartaphilus, 2012.)