Változtassunk, de hogyan?

Napjainkban nagy divatja van az önmegvalósításnak. Mindenki szeretne változtatni valamit az életén. Vágyunk a tudatosabb élet kialakítására, szeretnénk kihozni a maximumot a napjaikból. Sorra jelennek meg a különböző önfejlesztő könyvek, melyek sikeresebb és boldogabb élettel, valamint pozitívabb világszemlélet kialakításával kecsegtetnek. Bár a választék nagy, általában tanácstalanul állunk a könyvesboltok polcai előtt a különböző életvezetési bestsellereket nézegetve, mert nem tudjuk, mivel kellene kezdenünk.

Ahhoz, hogy változtatni tudjunk, először szükséges megtalálnunk, mire irányuljon a változás. Ha tudjuk, milyen rossz szokásaink vannak, már csak meg kell értenünk sajátos mechanizmusukat. A miérteket kutatva el fogunk érni a módhoz, amivel megváltoztathatjuk azokat. Ebben segít Charles Duhigg A szokás hatalma című könyve. Duhigg ahelyett, hogy száraz definíciókat tenne egymás mögé, történetek mesélésén keresztül teszi érdekessé a szokások kialakulásának pszichológiáját. Három fejezetre tagolva írja le a szokás kutatásának történetét: az elsőben az egyéni, a másodikban a sikeres szervezetek (pl. Starbucks, Target), a harmadikban pedig a közösségek (pl. Saddleback-egyházközösség, Montgomery buszbojkott) szokásai kapnak helyet. A szerző nagyon ügyesen a végére teszi, függelékként hozza az útmutatót a könyvben szereplő elvek alkalmazásához, így elkerülve azt, hogy az olvasó tankönyvként tekintsen a szövegre. Olvasás közben végig az lehet az érzésünk, hogy sikertörténetek gyűjteményét tartjuk a kezünkben, ami azért jó, mert a kötet olvasmányossága miatt nincs bennünk kényszer, hogy a végére mesterei legyünk a módszernek. A történetek olvasásával így szinte öntudatlanul, szórakozva rögzül bennünk először a hármas modell, ami a szokásainkat vezérli (jel-rutin-jutalom), és amit Duhigg szokáshuroknak nevez. Majd anélkül, hogy kényszerítve éreznénk magunkat saját szokásaink megértésére, mások történetein keresztül tudatosulnak bennünk a saját berögzült cselekedeteink mozgatórugói is, így eljutva arra a pontra, amikor már változtatni tudunk rajtuk. Később a függelék segítségével el is kezdhetjük a rossz rutincselekvések átalakítását.

 A szerző azzal, hogy ismert emberek szokásokon alapuló sikertörténeteit meséli el (pl. Hogyan volt képes Michael Phelps megdönteni a világrekordot úgy, hogy közben szemüvege tele volt vízzel?), a köztudatban élő, ellenőrizhető bizonyítékot ad arra, hogy a szokáshurok a gyakorlatban is működik: egy-egy rutinná alakított cselekvés megváltoztathatja életünket. A hétköznapi emberek e könyvben szereplő történetei pedig azt bizonyítják, hogy bárkinek sikerülhet. Ott van például Lisa Allen élete, aki 16 évesen már dohány- és alkoholfüggő volt, azonban 34 évesen váratlanul életmódot váltott, teljesen rendben hozta sorsát azzal, hogy a szokáshurok hármasában a régi rutint újra cserélte.

A szokás hatalma ismeretterjesztő könyvként is megállja a helyét, ugyanis rengeteg tévhitet tesz helyre, amely szintén hatással lehet arra, hogy átformáljuk gondolkodásunkat az egyes napi tevékenységeinkről. Például szól arról, hogy a sampon habzása és a fogkrém mentolja csak reklámfogás, egy olyan plusz, amit a gyártók találtak ki azért, hogy az emberekben kialakítsanak egy olyan érzetet, ami miatt sóvárogni kezdenek az adott termék után. A szöveg szüntelenül bizonyítja a szokások megismerésének létjogosultságát, hiszen amellett, hogy hozzásegít rossz szokásaink megelőzéséhez, azt is elősegíti, hogy a vásárlásra késztető reklámhadjáratok kevésbé tudjanak ránk hatni. Duhigg folyamatosan példákat hoz, és inspirál, az olvasónak a különböző történeteket olvasva akaratlanul is eszébe jut példa a saját életéből; olvasás közben mindenki meg tudja alkotni a saját szokáshurok elméletét.

A könyv szerzője a The New York Times oknyomozó riportere, ami érződik is a szövegen. Rendkívül alapos munkáról van szó, melynek során a szerző nyomon követi a szokáskutatás történetét a kezdetektől napjainkig. Amellett, hogy érdekes olvasmány, mindazok számára hasznos lesz, akik sikeresebbek szeretnének lenni a magánéletükben, jövedelmezőbbé szeretnék tenni vállalkozásaikat, vagy egyszerűen csak meg akarják érteni, miben rejlik az egyes közösségek összetartó ereje. 

(Charles Duhigg, A szokás hatalma, Budapest, Casparus, 2012)